A bányatelek műszaki leírása

Az agyagbányászat kezdete

A KERAKER a cég indulásakor „egyéni cég”-ként kezdte működését 1991-ben. Induláskor kerámia alapanyagok, mázak, masszák, gépek, kemencék, eszközök forgalmazásával, kereskedésével foglalkozott.
1997-ben adódott egy lehetőség, eladóvá vált a Sásdi MGTSZ tulajdonában levő kishajmási agyagbánya, ami az MGTSZ kerámia üzemét látta el jó minőségű agyaggal. A kerámia üzem elsősorban népi kerámiákat, dísztárgyakat és használati edényeket gyártott, fénykorában több mint 100 fővel. A rendszerváltáskor a manufaktúra a TSZ kezelésében tönkrement (a többi hasonló hazai manufaktúrákhoz hasonlóan), az üzemet és a bányát privatizálták, értékesítették.
1997-ben megvásároltuk a kishajmási agyagbánya „bányászati jog”-át, a szünetelő agyagbányához tartozó erdőterületeket. 
1998-ban kutató fúrások segítségével bővítettük a bányászatra megfelelő területet, megváltottuk a bányászati tevékenység indításához szükséges erdőterületet, 
„bányatelket fektettünk”, kijelöltük az agyagbánya végleges területét.
1998-ban elkészítettük a bánya „Műszaki Üzemi Terv”-ét, a Bányakapitányság jóváhagyásával megkezdtük a bányászati tevékenységet.

A bányatelek Baranya vármegyében Kishajmás közigazgatási területén a 0133, 0134, 0166/2 hrsz-ú földrészleten helyezkedik el. 
A bányászat külszíni bányaműveléssel történik, a domborzaton teraszok kialakításával, azok jövesztésével, megfelelő kanalas kotrógépek segítségével. 
Az agyagot szállító járműre rakjuk és a feldolgozó helyre szállítjuk.
Ahhoz, hogy a megfelelő tisztaságú és minőségű agyagot fejteni tudjuk, először letermeljük a felette levő erdőt, a tuskókat eltávolítjuk, a humusz réteget külön helyen deponáljuk, az átmeneti agyagos réteget meddő tárolóra deponáljuk.
A kerámia készítés szempontjából hasznos ásványi nyersanyag rétegesen helyezkedik el. 

• A legfelső réteg vöröses, barnás színű, rendkívül plasztikus, 1000 C fokon élénk vörös színű, 1200 C fokon is megtartja vörös színét. Kerámia készítéshez jelentősen soványítva használható.
• A középen elhelyezkedő agyagréteg sárga színű, megfelelően plasztikus, vörös színű kerámia készítésére alkalmas.
• Az alsó agyagréteg szürke színű, 1000 c fokon égetve halvány vörös, az előző rétegeknél soványabb, kerámia készítésére alkalmas.

A bányászat során a sárga és szürke agyagrétegeket együttesen jövesztjük, fejtés közben összekeverjük, ennek a feldolgozásával készítjük a „kishajmási fazekas agyagot ”.
A kitermelt bánya agyagot szállító járművekkel a feldolgozó üzembe szállítjuk, ott deponáljuk.

A művelni tervezett ásvány előfordulás földtani viszonyai. Ásványi nyersanyag minősége.

A terület Baranya vármegyében, Kishajmás községtől D-re, az Újhegy É-i oldalán helyezkedik el. A legmagasabb térszín a környezetben a hegytetőn levő háromszögelési pontnál +245,8 mB.f., a legalacsonyabb a községben a templomnál levő fali csaphoz megadott +142,5 m. A két pont távolsága 550 m.
Az É-ra kitett domboldal erózióval erősen tagolt, mely éles és mély vízmosásokban jelentkezik, ezek egymásból elágaznak, közöttük levő gerincek keskenyek.
A kutatási területen mezőgazdasági területek és erdők egyaránt találhatók. 
Az erózióbázist jelentő völgyek az Újhegytől D-re levő Pusztavölgy, mely talpán állandó vízfolyás, patak is folyik, amely a területünkről K-re húzódó Orfűi patakba torkollik, mely É-ra a Kapos felé vezeti el a Hegyhát és a Mecsek egy részének felszíni vizeit. A községet magába foglaló mellékvölgy mindössze 600 m hosszú, meredek oldalfalakkal határolt. A Baranya-csatorna völgyében húzódik a Pécs-Dombóvár vasútvonal és egy alárendelt közlekedési út. A kutatási terület gyalogosan Kishajmás községből egy meredek falú horhoson keresztül közelíthető meg, gépjárművel az Újhegyet D-ről feltáró, nehezen járható földúton lehet elérni.
A területre a Miocén korú Budafai Formáció Mánfai Tagozata, a Tari Formáció, a Tekeresi Formáció, a Pécsszabolcsi Formáció és a Felső-pannóniai Dunántúli Főcsoport képződményeit jelzi.
A térképszelvény területének jelentős részét pannóniai képződmények borítják. Mindenütt diszkordánsan települnek a fekvőn, a rétegcsoport egésze a Dunántúli Főcsoportba sorolható. A térképezett területen három fő kifejlődési típust lehet elkülöníteni, a közvetlen parti-partközeli kifejlődéseket, a zártabb, csendesebb vízű üledékgyűjtő részmedencéket, valamint a peremektől távoli, az egész Dél-Dunántúlra jellemző kifejlődést.
Kutatásunkban a legnagyobb jelentőségű a második, részmedencés üledékgyűjtő típusa a legfontosabb, mivel a kutatandó ásványi nyersanyag is ilyen körülmények közt keletkezett, e típusba sorolható.
A kifejlődés a bodolyabéri szinklinálisban, Korpád és Hetvehely között több foltban, és a Kishajmás-Kisbeszterce közti Öreghegyen ( területünktől ÉNy-ra) figyelhető meg. A tagolt aljzatra diszkordánsan finomszemű, márgás, kőzetlisztes, agyagos üledékek települnek, a bázis konglomerátum hiányzik.
A kifejlődések közti eltérés a lepusztulási terület, az üledékképződési viszonyok eltéréséből adódik. A területünkön fekvő rétegsorban is számos agyagos betelepülés található, mely az agyag felhalmozódásának kedvezett.
A pleisztocénban e területen is a löszképződés a jellemző.
A holocénben elsősorban lejtőüledékek képződtek a területen, de az erózió, a suvadások is jelentős felszínformáló tényezők voltak.

Tektonika

A kutatófúrásokban a zöldesszürke agyagrétegekben volt tapasztalható repedezettség, emellett limonitos bevonatok, mangándendritek, de ennek számos más oka lehet, mivel a fekvőbb kékesszürke, sötétszürke agyagban ez a repedezettség már nem volt. A legvalószinübb ok, hogy az üledékgyűjtő medence feltöltődése, szárazulatra kerülése után az exogén hatások, felszínmozgások eredményeként jött létre a repedezettség.
A felső pannon korú zöld, kékes szürke agyagöszlet települése határozott Ny-ÉNy-i dőlésű.
Összefoglalva: az agyag előfordulás a fedő sárga-vörösbarna összletben lencsés településű, a zöldes, kékes szürke összletben réteges településű,melyet É-on az erózió módosított.
 A bányatelek fektetéshez kutatófúrásokat kellett végezni, a fúrt lyukakből vett anyagmintákat geológusok megvizsgálták, a fizikai-kémiai tulajdonságait laboratóriumban vizsgálták.  A vizsgálatok alapján megállapították, hogy az agyag kerámia gyártására alkalmas, bányatelek fektetéshez elegendő mennyiség áll rendelkezésre.